Bakonybél

 Griecs András: A barokk kori Bakonybél falu kiépülésének krónikája

Kedvcsinálónak a fejezetcímek alatt rövid szemelvények találhatók.

Az egyes fejezetek teljes szövege a lentebb található ikonokra kattintva elolvasható, letölthető.

Kellemes időtöltést, olvasgatást kíván a krónika szerkesztője!

1. Bakonybéli Apátság rövid története:

A türingiai születésű Szent Günter (955-1045) főnemesből lett bencés szerzetes az államalapító Szent István király kérésére érkezett a csehek földjéről Magyarországra. A Bakonybéli Apátságot Szent István király 1018-ban a szerzetes kezdeményezésére alapította meg. A béli közösség első apátja Szent Günter volt. Jóval 1040 előtt visszatért német nyelvterületre.

Szent Gellért 980 körül született Velencében. Vélhetően 1015-ben érkezett meg I. István király udvarába. A király az előkelő származású és kiváló műveltségű szerzetesre bízta Imre fia nevelését. Miután a szerzetes a megbízását teljesítette, 1023-1024 fordulóján a béli monostortól délre fekvő Szent-kútnál telepedett meg. Ebben a csendes környezetben közel hét évig élt remeteségben. Szent Gellért 1046-ban az I. István király halála után kitört pogánylázadásnak esett áldozatául.

2. Ki készítette elő Vidlics Ferenc apát munkáját?

Göncz Czelesztin, az első újkori apát 1696 őszén a pannonhalmi szerzetes növendékek és egy felszentelt szerzetes-pap társaságában, fegyveres lovasok kíséretében személyesen is felkereste az elhagyatott bakonybéli monostor romjait. Göncz Czelesztin 1696-ban és az ezt követő három éven át Pannonhalmáról irányítva, nagy lelkesedéssel fogott hozzá a 150 éves török uralom alatt elpusztult monostor újraépíttetéséhez. Göncz apátot 1709. május 1-én pannonhalmi főapáttá választották. A nagy iramban elkezdett bakonybéli rekonstrukciós tervét Vidlics Ferenc apát folytatta.

3. Mit is tett Vidlics Ferenc apát a falunkért?

Vidlics Ferenc szlovákt-magyar családban született 1673-ban a Pozsony megyei Magyarkápolnán. 1709 májusától lett a Bakonybéli Monostor apátja. Vidlics apát, ahhoz hogy a monostor környékét jobban kihasználhassa, 1713-tól faluépítésbe fogott. A felvidékről származó apát a szülőföldjéről szlovák (tót) földműveseket hozott az induló faluba. Az első három szlovák telepes az apátság támogatásával faházakat épített a jelenlegi templom előtti területen. A szlovák telepesek nagyobb mérvű betelepítésére 1718-ban került sor. Vidlics apát a plébániai anyakönyvet 1721. január 25-én kezdte vezetni magyar nyelven. Az ő kezdeményezésére új templomot építettek, amelyet 1723-ra fejeztek be. Vidlics apát folyamatosan pereskedett az I. István királytól kapott, de a török hódoltság alatt eltulajdonított ősi birtokok visszaszerzéséért. Miközben Bakonybélben zajlottak a birtokhatárperek, folytatódtak a gazdaságot élénkítő ipari, erdőművelő, földművelő, állattartó és kereskedelmi tevékenységek. Vidlics Ferenc apát sokat tett Szent Móric kultuszának felélesztéséért és megerősítéséért. Többek között elérte, hogy XIII. Ince pápa 1723. augusztus 30-án kelt bullájában a vértanúk ünnepére, illetve az azt követő vasárnapra teljes búcsú elnyerését engedélyezte a Bakonybélbe zarándoklók számára. A faluban 1725-ben elindult a magyar nyelvű elemi iskolai népoktatás. Vidlics apát aktívan részt vett az ország politikai életében is. Vidlics apát 1730. december 20-án, 57 éves korában halt meg Bakonybélben. Halála után sem a bencés renden belül, sem a királyi udvarban nem történt meg a nagyszerű életművének elvárható módon történő méltatása, értékelése. Hivatalos körökben is lassan tudatosodott a halálhíre.

4. Hogyan folytatódott Bakonybél története Vidlics apát halála után?

Vidlics apátot két kormányzó követte. Sajghó pannonhalmi főapát a Bakonybéli Monostor sorsát 1736-ban a 33 éves, nagy műveltségű, erélyes, eszes és jámbor életű Pirnecker Emilián Jánosra bízta. Pirnecker az 1763-ig tartó 27 évi kormányzósága alatt az apátságot tisztes rangra emelte. Az 1736. évi apátsági összeírás adatai szerint Bakonybélben 36 család lakott. Nemzetiségi megoszlásuk: 23 szlovák, 12 magyar és 1 német család. Az összes család katolikus felekezetű volt. A most is látható monostor végső munkálatai 1752 májusában fejeződtek be. Sajghó főapát 1754. július 31-én megáldotta a ma is látható új templomot. A kormányzó sikeres faluépítését igazolta az 1754-es összeírás is, amely adatai szerint a faluban már 70 család élt. 1779. március végén, április elején hatalmas erdőtűz pusztított a település határában. 1780. július 30-án lángok jelentek meg a monostor tetőzetén. A tüzet élesztette a hatalmas szél is, fél órán belül a monostor és a templom lángokban állott. A templom helyreállítási munkálatai 1782 novemberéig tartottak. Királyi rendelettel 1787. január 7-én a Bakonybéli Apátság megszűnt. A monostor történelmében újabb 20 éves törés következett be.

5. Megemlékezések

 A falualapító Vidlics apát emlékére a faluközösség a Szent Mauríciusz Monostor szerzeteseivel és a Bakonybéli Egyházközséggel együttműködve, 2017. május 14-én emléktáblát helyezett el a falu Pápa felöli bejáratánál kialakított Millennium Parkban. A falu Önkormányzata - a Bakonybéli Apátsággal közösen – a megemlékezések sorozatával továbbra is folytatja a helyi lakosok identitástudatának megerősítését. A Bakonybél Borostyán Nyugdíjas Klub tagjai 2018. szeptember 22-én védnökséget vállaltak Vidlics apát emlékének ápolására.

A legutóbbi módosítás dátuma: 2021. március 27.